A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos közigazgatási attitűdök
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének megalapításakor az Intézet munkatársai egy kérdőívet készítettek, hogy felmérjék a hazai közigazgatási tisztviselők tudását, attitűdjét és értékrendjét a fenntarthatósággal kapcsolatban, valamint hogy feltérképezzék környezettudatos viselkedésüket a munkahelyükön és azon kívül. A kutatók objektíven álltak a feladathoz, és bár nem voltak előzetes elképzeléseik, a kutatás során számos váratlan, pozitív eredményt találtak, amelyek részletesen ismertetve vannak a cikkben. Ezek az eredmények értékes perspektívákat nyújtanak nemcsak a közigazgatásban dolgozók számára, hanem általában a magyar értelmiség környezettudatosságának fejlesztése szempontjából is.
A nyitó kérdés az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázati percepciót vizsgálta: „Mi a véleménye az alábbi állításról? „A tudósok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a felgyorsult éghajlatváltozás valós kockázat, amit az emberi tevékenység okozott.” A válaszadók túlnyomó része (85%-a) az állítást igaznak tartotta, ezzel tükrözve az emberiségnek a klímaváltozás jelenségében játszott felelőssége körül kialakult, széleskörű társadalmi konszenzust. Emellett a kérdések között szerepelt témaként a rossz levegőminőség által okozott halálesetek száma, a hazai természetes vizek állapota, Magyarország erdő által borított területének mérete, az üvegházhatású gázok ágazati kibocsátási forrásai, a lakossági fogyasztás napi gyakorlatában megjelenő környezetszennyezés tudatossága, valamint a Párizsi Megállapodás is.
Az eredmények alapján feltűnő, hogy a fiatalabb generációk jelentősen rosszabbnak ítélik meg a helyzetet, közel 75%-uk pesszimista, míg az idősebbek bizakodóbb véleményt alkottak. Továbbá, a 2015-ös Párizsi Megállapodás kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinek megvalósulásáról a válaszadók 53%-a szerint nem (vagy csak kis részben) fognak megvalósulni a célok, 30% pedig úgy véli, hogy ugyan még van remény, de sokkal többet kellene tenni érte. Úgy tűnik, hogy az alacsonyabb köztisztviselői besorolásúak és iskolai végzettségűek pesszimistábbak e kérdésben, ugyanakkor vezető, nem-vezető dimenziókban nincs érdemi különbség. Ugyanakkor a „klímaszkeptikusok” (aki szerint az éghajlatváltozás nem antropogén eredetű, így nincs értelme cselekedni a megelőzés terén) aránya mindössze 8%.
A kutatás további eredményeiről az Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények 2023/3-as számában olvashatnak, mely az alábbi linken érhető el : https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7039