A fenntarthatóság társadalmi percepciója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak körében
Az 1987-ben kelt Brundtland-jelentés definíciója szerint „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére”. Ebből is következik, hogy a fiatalok fenntarthatósági ismereteinek bővítése nem csak az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak 4. pontjának (minőségi oktatás – átfogó és igazságos minőségi oktatás megteremtése és az egész életen át folytatott tanulmányok lehetőségnek létrehozása mindenki számára) teljesítését jelenti, hanem általában annak a viselkedésformának, értékrendnek és gondolkodásmódnak a kialakítását, melyet az ENSZ 2015-ben 17 fenntarthatósági célként foglalt össze.
Ehhez kapcsolódóan a Környezeti Fenntarthatósági Intézet kutatócsoportja a 2022 decemberétől 2023 januárjáig tartó egyetemi kutatás során az Egyetem hallgatói közösségére összpontosított a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban mely kutatás alapjául az Intézet munkatársai által kidolgozott kérdőív szolgált.
A hallgatói kutatás eredményei alapján három kiemelkedő fontosságú szempont merül fel a jövőre nézve. Először is, felismerhető, hogy az oktatásban és a szűkebb közösségekben kevés hangsúlyt kapnak a fenntarthatósággal kapcsolatos változások lehetőségei, noha ezek terén lenne a legnagyobb szükség változtatásokra. Másodszor, az ismerethiány és a hibás narratívák által okozott szkepticizmus kihívást jelent mind az intézmények, mind pedig az egyének számára. Harmadszor, bár a fiatalokban tapasztalható aktivitási hajlandóság ígéretes, az egyén felelősségi körének és a rendszerszintű megoldások fontosságának megértése még fejlesztésre szorul.
Ha az ENSZ fenntarthatósági céljai megvalósítási spektrumának végéről van szó, elengedhetetlen, hogy a társadalom egy nyitott gondolkodású közösséggé nőjön, amely kész és hajlandó alkalmazkodni a fenntartható fejlődés új korszaka által előidézett változásokhoz. Szolidaritás, inkluzivitás és rugalmasság: ezek olyan gondolkodási elemek, amelyek segíthetik a nagyközönség szemléletének átalakítását a fenntartható megoldások barátságosabb perspektívája felé.
Lehet-e szerepe ebben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, a felsőoktatásnak vagy a köznevelésnek? Erről olvashat bővebben az Acta Humana - Emberi Jogi Közlemények 2023/3-as számában, mely az alábbi linken érhető el: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7041