A klímaváltozás hatása az uralkodó eszmékre: a konzervativizmus példája
„Az ember fáj a földnek”. Hangzott el a címben szereplő versrészlet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Környezeti Fenntarthatósági Intézet (KFI) ÖRÖKZÖLD 100 programsorozatának legújabb eseményén. Az emberek című Vörösmarty vers részlete érzékletesen hívta fel a figyelmet a programsorozat és A klímaváltozás hatása az uralkodó eszmékre: a konzervativizmus példája című beszélgetés aktualitására. A kerekasztal-beszélgetésen Hörcher Ferenc, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Politika- és Államelméleti Kutatóintézet (PÁK) intézetvezetője; Ujházi Lóránd, az NKE EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet (VTKI) Intézetvezetője és Nemes Csaba meteorológus ismertették nézeteiket Pongrácz Alex, az NKE KFI munkatársának moderálásában.
„Az élet fennmaradásának feltétele beilleszkedni, azaz az illeszkedés fogalma” – emelte ki felszólalásában Hörcher Ferenc. Az NKE EJKK PÁK intézetvezetője hangsúlyozta, a fogalom az épített és a természetes tájba való illeszkedésre egyaránt vonatkozik, ez adja a megőrzésre méltó szépség, harmónia, egyensúly alapját, amely időtálló, mert meghaladja az egyén életét, fennmarad és hatással van a következő nemzedékre is. A természet szeretete, tisztelete, védelme és a természeti (és az ember által épített) tájba való harmonikus illeszkedés adja a transzcendentális (isteni) tökéletesség és szépség érzékelésének és megtapasztalásának élményeit. Hörcher Ferenc hozzátette: az ember az egyetlen olyan élőlény, amely képes a helyváltoztatásra, mégis kötődik a helyhez, ahonnan származik, amely meghatározza identitását.
A klímaváltozás hatása az uralkodó eszmékre, ezen belül a konzervativizmus példájának szempontjairól, valamint releváns szerzőiről is beszélt Hörcher Ferenc. Az NKE EJKK PÁK intézetvezetője ismertette, a baloldali, progresszívnek nevezett eszmerendszer képviselőit helyzetbe hozta az éghajlatváltozás ténye, már 1968 óta támadják a kapitalista berendezkedést és szólalnak fel a túlfogyasztás ellen. Teljesen más indíttatásból, más ideológiai megközelítésben és más céllal, de hasonló kritikát állított fel II. János Pál után XVI. Benedek is. Mindkét pápa a totalitárius és a kapitalista rendszerek ellen fogalmaztak meg társadalomkritikát.
„Ember! A föld, a tenger, az égbolt, a levegő, a vizek és folyók rendelkezésedre állnak, csak használd ezt a teremtett világot, de jól! És ami szép és csodálatos bennük dicsérd, és dicsőítsd érte a Teremtőt!” – idézte az V. századi I. (Nagy) Leo pápa teremtésvédelemről és fenntarthatóságról szóló intelmét Nemes Csaba meteorológus. A szakértő hangsúlyozta a Teremtő alkotó szeretete mellett a teremtett alkotás szeretetét és ebből adódóan az alkotás védelmét is. „A természettudósok szerint az éghajlatváltozás természetes folyamat, az emberi tevékenységtől függetlenül létezik” – fogalmazta meg a szakértő, majd hozzátette: minden államnak foglalkoznia kell az éghajlatváltozással, a kibocsátások csökkentésével, de nemcsak a nemzetközi keretrendszer miatt, hanem azért, hogy ember emberrel ne háborúzzon!
A szakértő rámutatott: nem véletlen, hogy a széndioxid-kibocsátással minden, az ember által kibocsátott üvegházhatású gázzal és a globális felmelegedéssel ma már nemcsak a nemzetközi szervezetek és konferenciák, hanem gyakorlatilag minden tudományág foglalkozik. Nemes Csaba kiemelte: a gyakran emlegetett biológiai sokféleség, a diverzitás, amit az ember megpróbál tönkretenni, a földi élet immunrendszere. Ezért az országok, államok, kormányok feladata nemcsak az éghajlatváltozás folyamatának mérséklése, a diverzitás megőrzése, hanem a szabályozás mellett a példamutatás is, valamint az, hogy erősítsék az alkalmazkodást, ezáltal megsegítve a fejlődő országokat. „Pánikra nincs ok, de az óvatos félelem előremutató” – figyelmeztetett a szakértő.
„Ha békét akarsz, védd a teremtett világot!” – idézte Ferenc pápát Ujházi Lóránd. Az NKE EJKK VTKI intézetvezetője a teremtésvédelemről és a környezetvédelemről beszélt a katolikus egyház sajátos szempontjai alapján, amelyben egyebek mellett a Szentszék nemzetközi térben való szerepvállalását mutatta be, kiemelve a párbeszéd fontosságát. Újházi Lóránd utalt a teremtésvédelem tanítására: a teremtő Isten alkotta a világot, örök felelősséggel tartozik értünk. Nekünk az a feladatunk, hogy megőrizzük a Teremtő alkotta természetet. Az intézetvezető elmondta, nem elég a konferenciák és workshopok szintjén foglalkozni a témával, a társadalom minden szintjét meg kell ismertetni a teremtésvédelem üzenetével, a fenntarthatóság problematikájával és lehetséges megoldásokkal.
„A teológiának a teremtésvédelem teljes komplexitásával kell foglalkoznia. Az aktuális problémákra reflektálva párbeszédet kell folytatnia a különböző tudományterületekkel, amelyeket a tudományterületek egymás közti párbeszéde segíti” – fogalmazta meg Ujházi Lóránd, majd hozzátette: Ferenc pápa volt az első egyházfő, aki összefoglaló munkát adott ki a teremtésvédelem és a környezetvédelem kérdéseinek egyházszempontú megválaszolásával. Ujházi Lóránd kiemelte: az alternatív életmódot, a közjó megteremtéséhez szolgáló szerényebb életet a fejlett, nyugati társadalmak nem fogják önként átvenni, de a teológiai és nem teológiai filozófiák közti teoretikus találkozás, a megismerés és elfogadás hídjainak kiépítése, valamint a párbeszéd szerepe hozzásegítik a környezeti károk kapcsán mindent és mindenkit érintő mozaikdarabkákat a nagy egész összeillesztéséhez.
Szöveg: Páhy Anna