NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Környezeti Fenntarthatósági Intézet

A vízgazdálkodás új lehetőségei és a nemzetközi tudományos együttműködés – szakmai látogatás Pekingben

A nemzetközi vízügyi együttműködések erősítése és új közös kutatási programok előkészítése jegyében zajlott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének (KFI) szeptemberi szakmai látogatása Pekingben. Bíró Tibor, Szőcs Teodóra és Czippán Katalin nemzetközi tudományos fórumokon képviselték az egyetemet, előadásaikban az árvízi és aszálykockázatok kezelésének aktuális kérdéseit mutatták be. A kínai partnerintézményekkel folytatott tárgyalásokon a műholdas megfigyelési adatok felhasználására és a vízgazdálkodási előrejelzések fejlesztésére irányuló közös kutatások előkészítése kapott hangsúlyt.

Vízügyi kihívások és digitális megoldások

A fenntartható fejlődési célokat támogató nagyadat-technológiákkal foglalkozó nemzetközi rendezvény (Forum on Big Data for Sustainable Development Goals – FBAS) a műholdas földmegfigyelés, az adatfeldolgozás és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeire összpontosított. Ehhez kapcsolódott a vízügyi katasztrófák kezelését tárgyaló magas szintű szakértői tanácskozás (High-level Experts and Leaders Panel on Water and Disasters – HELP).

Bíró Tibor a villámárvizek előre jelezhetőségének javításáról és a közép-európai árvízkockázat-kezelés tapasztalatairól tartott előadásokat. Szőcs Teodóra az aszályok korai előrejelzésének lehetőségeit ismertette, különös tekintettel a talajnedvesség és a felszín alatti vízkészletek megfigyelésére.

A KFI munkatársai két tematikus szekció szervezésében is szerepet vállaltak: az egyik a digitális vízügyi indikátorrendszereket, a másik a földmegfigyelés és a mesterséges intelligencia vízbiztonsági alkalmazásait állította középpontba. A delegáció közös prezentációja a magyar–kínai partnerség céljait és következő lépéseit vázolta fel.

A KFI szerepe a nemzetközi katasztrófakockázat-csökkentésben

A katasztrófakockázatok csökkentésével foglalkozó nemzetközi tudományos szövetség (Alliance of International Science Organizations on Disaster Risk Reduction – ANSO-DRR) vezetőségi ülésén Bíró Tibor már az irányító testület tagjaként képviselte az egyetemet, Szöllősy-Nagy Andrást követve ebben a tisztségben.

A szövetség egyetemeket, kutatóintézeteket és tudományos szervezeteket fog össze a természeti katasztrófák megelőzése és következményeik mérséklése érdekében. Fő tevékenységei a különböző kockázatok monitoringjára, a korai riasztási rendszerek korszerűsítésére, a kockázatértékelésre és az infrastruktúra ellenálló képességének növelésére irányulnak. A szervezet legfontosabb döntéshozó testületében betöltött tagság lehetőséget ad arra, hogy a magyar víztudomány tapasztalatai a nemzetközi stratégiai döntésekben is érvényesüljenek.

Bíró Tibor a Duna 2026 augusztusi szélsőségesen alacsony vízállásának a nukleáris energiatermelés hűtővízellátására gyakorolt hatását és a működés érdekében meghozott intézkedést ismertette. Szőcs Teodóra, a Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség (IAH) elnöke a felszín alatti vizeket érintő kérdésekhez kapcsolódott, valamint az IAH és az ANSO-DRR lehetséges közös tevékenységeiről egyeztetett.

Kínai technológiák és közös kutatási tervek

A Kínai Vízügyi és Vízenergia-kutató Intézetben (IWHR) a delegáció megismerkedett a vízgyűjtők digitális ikermodellezésére épülő rendszerrel. A technológia a vízjárási folyamatok szimulációjával segíti az árvízi helyzetek előrejelzését és a megelőző intézkedések tervezését. A bemutatót az alkalmazási lehetőségekről és a későbbi szakmai kapcsolatokról szóló megbeszélés követte.

A Kínai Tudományos Akadémia fenntartható fejlődési célokat támogató nagyadat-kutatási központjában (CBAS), valamint légi- és űrtechnológiai információkutató intézetében (AIRCAS) már konkrét projektek kerültek napirendre.

A pekingi egyeztetések a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a CBAS korábbi megállapodására épülnek. A tervezett vizsgálatok révén a műholdas földmegfigyelés eredményei a hazai aszályértékelésben is hasznosulhatnak, míg a megismert digitális modellezési módszerek az árvízi előrejelzés és a vízgazdálkodás továbbfejlesztéséhez kínálnak új szempontokat.