A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének részéről Czippán Katalin stratégiai tanácsadó és Halbritter András Albert egyetemi docens, valamint Hajnal Nikol, a Nemzetközi és Európai Szakkollégium tagja vett részt a Kossuth Rádió „Felfedező – a gazdaságról” című műsorában 2026. május 29-én. A beszélgetés középpontjában a Fenntarthatósági Témahét szerepe, oktatási hatása és az egyetemi részvétel jelentősége állt. A Környezeti Fenntarthatósági Intézet képviselői kiemelték: a program célja, hogy a fenntarthatóság ne elméleti tudásként, hanem mindennapi szemléletként jelenjen meg a fiatalok gondolkodásában.
A Fenntarthatósági Témahét mára Magyarország egyik legnagyobb országos oktatási programjává vált, amely évente több ezer iskolát, pedagógust és diákot von be. A kezdeményezés célja, hogy a fenntarthatóság kérdéseit a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolja, így olyan témák kerülnek előtérbe, mint a közlekedés, a tudatos fogyasztás, a hulladékkezelés vagy az egészséges életmód. Czippán Katalin kiemelte, hogy a témahét programja 2015 óta folyamatosan bővül, és ma már közel kétezer iskola részvételével valósul meg, elnöki tanórákkal, pedagógusképzésekkel, interaktív iskolai programokkal kiegészítve.
A témahét szervezésében egyre kiemeltebb szerepet kap a Zöld Híd program, amelyben partnerintézményekbe látogatnak el a középiskolások, vagy az intézmények szakértői tartanak programokat iskolákban. Ennek keretében szervezte meg a NESZK és a KFI a foglalkozást, ahol az középiskolás diákokat a szakkolégium hallgatói fogadták gyakorlatorientált, élményszerű programokkal.
Halbritter András Albert hangsúlyozta, hogy a témahét egyik legfontosabb pedagógiai értéke a jelenségalapú oktatás, amely lehetővé teszi, hogy a diákok egy-egy problémát több tantárgy, tudományterület szemszögéből vizsgáljanak. Ez különösen fontos a fenntarthatóság területén, ahol a környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatok szorosan összekapcsolódnak. A témahéthez kapcsolódó kutatások több egyetem kutatói együttműködésében folyamatosan vizsgálják a programok eredményességét, és ez alapján javaslatokat fogalmaznak meg a hosszú távú hatások erősítése érdekében.
Hajnal Nikol tapasztalatai szerint a középiskolás diákok nyitottan és aktívan vesznek részt az interaktív foglalkozásokon. Az élményszerű oktatási forma nemcsak ismeretátadást jelent, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a tanulók saját tapasztalataikon keresztül gondolkodjanak a fenntarthatósági kérdésekről, ami különösen fontos az értékek és szokások kialakulásának időszakában.
A beszélgetésben hangsúlyosan jelent meg az egyetemek felelőssége is a fenntarthatósági szemlélet formálásában. A Környezeti Fenntarthatósági Intézet célja, hogy a fenntarthatóság egyaránt megjelenjen az oktatásban, a kutatásban és az intézményi működésben. Tehát egy intézmény a saját példamutató gyakorlatain keresztül is erősíti a hallgatók képzését a fenntarthatósági fordulatra való felkészítés érdekében.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag iskolai vagy egyetemi oktatási kérdés, hanem szélesebb társadalmi szemléletváltás szükséges, amelyben az iskola, az egyetem, a média és az egyéni felelősségvállalás egyaránt szerepet játszik. A cél az, hogy a fenntarthatóság ne lemondásként, hanem tudatos, értékteremtő döntések soraként jelenjen meg a fiatalok számára.
A teljes műsor az alábbi linken elérhető:
https://mediaklikk.hu/audio/kossuth-radio/2026/05/29/14-32/ismeretterjeszto/felfedezo-a-gazdasagrol