A Környezeti Fenntarthatósági Intézet főmunkatársa, Szőcs Teodóra, a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetségének (IAH) elnöke, meghívott előadóként részt vett az UNESCO International Symposium on “Coastal Aquifers, Sustainable Futures” rendezvényén február 10-11-én Párizsban.
A szimpózium a part menti víztartók kérdéskörével foglalkozott, amelyek a világ fontos édesvízi erőforrásai közé tartoznak. Több, mint 2 milliárd ember részére biztosítanak ivóvizet, támogatják a mezőgazdaságot, az ipart és milliók megélhetéséhez járulnak hozzá. Ezek az erőforrások azonban egyre növekvő környezeti és antropogén hatásnak vannak kitéve. A népességnövekedés, az urbanizáció, a mezőgazdasági és ipar vízigényének növekedése fokozza a fenntarthatóságukkal kapcsolatos kihívásokat. Ennek eredményeként a túlzott víztermelés, a szennyezés, a tengervíz beszivárgása és a kapcsolódó part menti ökoszisztéma degradációja széles körben elterjedt, komoly kockázatot jelentve mind az emberi, mind a környezeti jólétre.
Szőcs Teodóra a part menti víztartók állapotáról és kihívásairól szóló előadásában beszélt az ókori civilizációk számára is kiemeltem fontos víztartók szerepéről, a változások időbeli és területi léptékeiről, a napjainkban megfigyelhető óceán és tengervízszint emelkedések trendjéről, következményeiről, valamint a felszín alatti közeg ismeretének fontosságáról, illetve a felszín alatti vizek szerepéről. Előadásában kiemelte, hogy az állapotértékeléseknél figyelembe kell venni, hogy a tengervízbeáramlással foglalkozó publikációk ~80 százalékát olyan térségekben végezték, ahol az egy főre jutó GDP a part menti régiók mediánja alatt van, míg az óceánban vagy tengerben megcsapolódó felszín alatti vizek vizsgálatának ~67 százalékát olyan medencékben végzik, ahol az egy főre jutó GDP a part menti medencék mediánja felett van.
Úgy az UNESCO, mint az IAH fontos szerepet tölt be ezen érzékeny víztartókat érintő kihívások kezelése terén. Az UNESCO lehetővé teszi a közös fellépéseket (közös kötelezettségvállalásokat, koordinációt) és a globális hálózatépítést, kapacitásokat épít, növeli a láthatóságot és a nyilvánosság bevonását, mozgósítja az erőforrásokat, és közvetlenül is hozzájárul különböző releváns projektekhez, mint a szimpóziumon ismertetett UNEP/GEF MedProgramme esetében is. Az IAH a hidrogeológusok, a felszín alatti vizekkel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek legnagyobb nemzetközi szövetsége több mint 5000 taggal a világ több mint 130 országában, 14 nemzetközi szakmai bizottsággal, illetve hálózattal, rendelkezik a szükséges szakértelemmel ahhoz, hogy a globális vízválságok megoldásához szükséges kritikus tudásbázist biztosítsa.
Összegzésként megállapítható, hogy a fenntartható vízgazdálkodás, valamint az SDG vizeket érintő céljai megfelelő hosszú távú monitoringgal, a különböző tudományos és műszaki eredmények ötvözésével és integrálásával érhető el. Fontos szem előtt tartanunk, hogy ennek eléréséhez megfelelő oktatásra van szükségünk, az óvodától az egyetemekig, és minden érdekelt fél bevonására. Az oktatásban és az ismeretek széleskörű megosztásában fontos szerepe van az NKE-nek is, a Víztudományi Kar és a Környezetei Fenntarthatósági Intézet közreműködésével.
Szöveg: dr. Szőcs Teodóra