A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának május 20-i adásában Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője beszélt az idei várható hőség és csapadékhiány kapcsán a kormányzati felkészülésről, valamint a vízgazdálkodás kihívásairól. Tibor szerint a hosszútávú időjárási előrejelzések ugyan bizonytalanok, mégis fontos a megelőző intézkedések megtétele, különösen a 2022-es súlyos aszály tapasztalatai után. A mostani helyzet az akkorihoz képest is kedvezőtlenebb, így indokolt a legrosszabb forgatókönyvekre való felkészülés.
Az egyik legfontosabb teendő a rendelkezésre álló vizek helyben tartása, amely többek között holtmedrekbe, holtágakba, illetve öntözésre alkalmas csatornákba történő átemeléssel valósítható meg. Ezek kisebb léptékű, alacsony költségvetésű, de hatékony beavatkozások, amelyeket az elkövetkező időszakban célszerű végrehajtani. A vízügyi ágazat számára ezek nem ismeretlen feladatok, hiszen aszályos időszakok előtt jellemzően megtörténik például a kiskörei víztározó feltöltése is.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy az elmúlt évtizedekben több csatorna eltűnt vagy funkciótlanná vált. Korábban kevesebb volt a belvíz, és sok gazda feleslegesnek tartotta ezek fenntartását, így az úgynevezett harmadlagos műtárgyak – a vízgazdálkodási rendszer legvégén elhelyezkedő elemei – különösen rossz állapotba kerültek. Ezzel szemben az állami tulajdonban lévő csatornák fenntartása folyamatosan történik a vízügyi szervek által.
A beszélgetés során az is felmerült, hogy korábban vízbőség volt, amelyhez a társadalom hozzászokott, ma azonban már pánikreakciót vált ki, ha a víz kilép a medréből, és például elönti a Balaton déli partján egy-egy strand területét, pedig égetően fontos lenne a hullámterek fenntartása és kezelése. Ezek ma már nagyon ritkán kerülnek víz alá, így a vegetáció túlburjánzik, ami jelentősen befolyásolja a víz mozgását és sebességét. Ha magasabb vízállások lennének, hosszú távon, 30–40 éves időtávban is érzékelhető lenne egy természetes egyensúly helyreállása.
A Homokhátság kiszáradásának megakadályozása, a mezőgazdasági hasznosíthatóság sajnos már nem érhető el pusztán öntözéssel – ennek fizikai és talajtani korlátai is vannak. A klímaváltozás hatásait nem tudjuk kikerülni, együtt kell élnünk velük – emelte ki az intézetvezető. A hőségnapok számának növekedése, a csapadékhiány, az aszályos időszakok mind a mindennapi életünk részei lesznek. A megoldást egy adaptív vízgazdálkodás jelentheti, amely alkalmazkodik a megváltozott éghajlati viszonyokhoz, és egyúttal olyan beavatkozásokat valósít meg, amelyek legalább lokális szinten képesek enyhíteni a klímaváltozás hatásait a Kárpát-medencében. Ide tartozik például a hullámterekben a nagyobb vízfelületek kialakítása, a holtágak és holtmedrek feltöltése, a mély fekvésű területek sekély árasztás alatt tartása, valamint a vizes élőhelyek arányának növelése. Ezek az intézkedések olyan párolgási viszonyokat teremthetnek, amelyek fokozzák a helyben képződő csapadék mennyiségét, és így hozzájárulnak a régió vízkörforgásának kedvezőbb alakulásához.
A teljes adás az alábbi linken érhető el, 6:42-től kezdődően: https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2025-05-20_06-00-00&enddate=2025-05-20_09-10-00&ch=mr1