A környezeti fenntarthatóság felelősségi szintjeit járta körbe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Környezeti Fenntarthatósági Intézete (KFI) ÖRÖKZÖLD 100 programsorozatának legújabb: Eredményhirdetés: az igazság pillanata! – A legújabb klímatudatossági felmérések bemutatása és kötetlen beszélgetés a jövőnkről című eseménye a Ludovika Szárnyépület John Lukacs társalgójában április 13-án.
Vajon mit gondolnak a magyar köztisztviselők, illetve az NKE hallgatói a környezeti fenntarthatóságról? – tették fel a kérdést a KFI munkatársai, a választ pedig két kérdőíves felmérés – a tisztviselők, illetve a hallgatók számára készített – eredményeivel tárták elénk.
A fenntarthatóság társadalmi percepciója a hallgatók körében címmel állították össze a KFI munkatársai az NKE hallgatói által kitöltött, a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőíves felmérésről szóló beszámolót. A kérdőívet 2022 decembere és 2023 januárja között – bár a teljes hallgatói állományhoz (6060 fő) eljutott – 465 hallgató töltötte ki. A felmérés a Likert-skála, valamint képek és illusztrációk bemutatásával vizsgálta, hogy a kitöltők mennyire tartják fontosnak az egyes környezeti problémákat. A válaszadók között kiemelkedő volt a VTK-sok aránya (a létszámarányhoz képest 2,5-szeres) – ismertette Pongrácz Alex, az NKE Államtudományi és nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi adjunktusa, akinek beszélgetőpartnerei a kerekasztal-beszélgetésben Balatoni Monika, az NKE KFI munkatársa, Máthé Katalin, az NKE KFI tudományos munkatársa, Garab Anna, az NKE KFI főreferense és Szegedi László, a KFI tudományos munkatársa voltak.
Ki cselekedjen a fenntarthatósági célok elérése érdekében? – tette fel a felmérés alapján az egyik legfontosabb kérdést Balatoni Monika, aki a hallgatói kérdőíves felmérés kapcsán elmondta: a magyar hallgatói bázis gondolkodása alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos problémák megoldása elsősorban a kormányzat, illetve a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió feladata, az egyéni felelősség szintje (és az önkormányzatiság szintje) a legkisebb.
Máthé Katalin beszélt egyebek mellett a HESI-ről, azaz a Felsőoktatási Fenntarthatósági Kezdeményezésről, amely 2012-ben az ENSZ Fenntartható Fejlődés Csúcskonferenciára (Rio+20) történő előkészületek alkalmával alakult. Az ENSZ-szel való szoros kapcsolatán keresztül a HESI egyedi felületet biztosít a felsőoktatási intézményeknek a felsőoktatás, a tudomány és a szakpolitikák kialakítása területén, hálózatához minden felsőoktatási intézmény szabadon csatlakozhat, az NKE 2022-ben, a magyar egyetemek közül elsőként csatlakozott.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a kérdőíves felmérés minden témaköre (és kérdése) kiváló muníció a kutatások és képzések továbbgondolásra, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos cselekvési szintek tekintetében a tisztviselők legnagyobb arányban az állami szintet, a gazdasági szereplők szintjét, illetve az államközi megállapodások és nemzetközi szereplők szintjét, majd az önkormányzatok szintjét, és csak utolsóként jelölték meg az egyéni szintet. „A nagy rendszerektől várjuk a megoldást, miközben az egyéni cselekvési színt minimalizálására törekszünk, holott a környezeti fenntarthatóság mindannyiunk felelőssége!” – fogalmazott Pálvölgyi Tamás.
Klotz Balázs figyelmeztetett, az egyéni felelősségi szint minimalizálása nemcsak a tisztviselők környezettudatossági felmérésében, hanem sajnos az NKE-s hallgatók kérdőíves felmérésében is megfigyelhető.
Kis Norbert, a KFI intézetvezetője zárszavában kiemelte: az államtudományi képzési területre vonatkozó új kormányrendelet szerint – amely az NKE képzési portfólióját is szabályozza – minden államtudományi képzésben, minden szakon, minden szinten oktatni kell a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos témákat.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes