NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Környezeti Fenntarthatósági Intézet

Hurrá, itt a Black-Friday?!

Hurrá, itt a Black-Friday!?

Gondolatok a vásárlói őrület margójára...

Nem tudjuk elengedni a túlfogyasztást. Emberek sokasága várja a kuponnapokat, a különböző akciókat, hogy az önjutalmazás egyik formáját alkalmazhassa, azaz vásároljon saját részre valami szépet, ami rádásul „megéri” az árát, hiszen, AKCIÓS. Konfliktusokkal terhelt világunkban egyre gyakoribb az egyén önjutalmazó igénye, ezzel is pillanatnyi örömhöz jutva a kilátástalan helyzetek és mindennapok világában. Ha mindez pedig úgy történhet, hogy egyet fizet, kettőt kap, még a családi költségvetésre nézve is kedvező, felmentő jelleggel bír. „Ennyi jár nekem!” -szólal meg. a belső hang, és már fordul is az ember a kassza irányába.

A Black Friday örült vásárlási kultusza már lassan egy évtizede  Magyarországra is begyűrűzött, ami a fogyasztói társadalmunk talán legnagyobb hulladéktermelési napja. De miért  nevezzük így?  A fekete péntek (eredeti, angol nevén Black Friday) a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, amely ott néhány évtizede hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. A kifejezés 1966-ban keletkezett, használata 2009-re vált általánossá. Mivel a hálaadás az Egyesült Államokban november negyedik csütörtökére esik, ezért minden év novemberében önt el bennünket a fekete péntek akcióőrülete.

Magyarországon első alkalommal 2013. november 29-én tartották meg a kiskereskedelemben a Black Friday nevű akciót, amelyen átlagon felüli árkedvezményeket kínálnak a vásárlóknak – írja a wikipedia. Évről évre egyre több cég (főként termékek eladására szakosodott vállalkozások) csatlakozik az eseményhez az egyre nagyobb fogyasztói igények kielégítésére és a minél nagyobb profit reményében. A kuponnapok is ezt a célt szolgálják, amikor az. elfekvő készleteket is értékesíteni lehet. A Fekete Péntek tehát akár Fehér Karácsony Janus- arca, amikor elkezdik csúcsra járatni a bolygófogyasztást mint ünnepet. Pedig a legszebb ajándék az lenne a Földnek, ha nem vennénk semmit. Különösen, miután az esetek legnagyobb százalékában igazán nincs is szükségünk rá, de a tömegmédia hatása erős, nehéz ellenállni, tudatos maradni az akciók vonzásának rengetegében.

Mi is történik a Fekete pénteken?

 Ezen a napon megnövekszik a környezeti terhelés, az úgynevezett ökolábnyomunk, amit az eladott termékek eladása okoz. Hatalmas hulladékképződéssel jár, például több millió tonna csomagolási hulladék keletkezik. Az akció alkalmával nem csak a termékekből, hanem az elektromos energiából (boltok nyitva tartása hosszabb), üzemanyagból (utazás) is több fogy.
Black Friday során, csak a házhozszállítás mintegy 429 ezer tonna üvegházhatású gázzal terheli majd meg a bolygó légkörét. Az emberek ingerültebbek a megszokottnál.

Chile- Atacama sivatag. Minden évben közel 39 ezer tonna eladatlan ruha kerül a fast fashion üzletekből erre a helyre. Ez is mutatja, a túltermelés még az akciók ellenére is óriási maradvánnyal bír. Indokolja hát a cégek profitja érdekében a Black-Friday kezdeményezéseket és más reklámelemeket, a pillanatnyi lehetőségek illúzióját növelni. Ennél pedig, ha lehet, még szomorúbb, hogy a Black Friday során vásárolt termékek 80 százaléka (!!!) a szeméttelepekre vagy a szemétégetőkben végzi, illetve olyan helytelenül vagy hatékonyan haszonsítják újra kidobás után. A túlfogyasztás olyan mértékű, hogy csak az Egyesült Államokban 25 százalékkal nő meg a hulladék mennyisége Black Friday és szilveszter között.

A Földet tönkretevő fogyasztói őrület helyett a pazarlást felpörgető tervezett elavulás betiltását szorgalmazta 2019 novemberében a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Mit  jelent a fogalom: tervezett elavulás?

A Black Friday akciók ideje alatt többnyire különféle elektronikai termékek (okostelefonok, tabletek, számítógépek, televíziók, hűtők stb.) beszerzése kapcsán tapossák egymást az emberek, pedig lehet hogy nem is lenne rájuk szükségük, csak az "akció” és a reklámok keltik bennük ezt az igényt. Azért, hogy az elektronikai eszközeinket újra cseréljük, az ilyen akciók és a reklámok mellett más trükköket is bevetnek a gyártók. Ilyen eszköz például a termékekbe beépített tervezett elavulás. A számítógép egy héttel – az egyébként is rövid – garancia idő után elromlik, a mosógépet havonta javítani kell, a mobiltelefon lelassul, a nyomtató az új tintapatron beszerelése után sem akar működni. Az újabb okostelefonokban már ki sem lehet cserélni az akkumulátorokat, ha az elöregszik,  új telefont beszerzésére sarkallnak. Egyre több példa utal arra, hogy ez nem véletlen, hanem a gyártók szándékosan úgy tervezik meg a nekünk eladott eszközöket, hogy az élettartamuk csökkentésével a fogyasztót új termék megvásárlására ösztönözzék. A tervezett elavulás egy olyan stratégia, mellyel tudatosan csökkentik az időt, ameddig egy terméket használni tudunk vagy akarunk. Az ezt lehetővé tevő technika lehet például a szándékos hiba beépítése, sérülékeny eszköz tervezése, a javítás megnehezítése, drágává tétele, vagy akár a sűrűbb, elsősorban a külsőt érintő változtatások.
A tervezett elavulás egyre többször nyer bizonyítást. 2018-ban az Apple kénytelen volt beismerni, hogy szándékosan lassítják a telefonokat. 2019-ben egy olasz hatóság az Apple-t 10 millió, a Samsungot 5 millió euróra büntette a telefonok lassítása miatt. A tervezett elavulás rossz az emberiségnek. Európában a fogyasztók átlagosan 1,5-2 évente újra cserélik a mobiltelefonjaikat. Ezzel is hozzájárulunk a hulladékhegyek növeléséhez. Csak elektronikai hulladékból évente 4500 Eiffel-torony tömegével egyenlő mennyiség keletkezik. A hulladék jellemzően Távol-Keleten vagy Afrikában köt ki, ahol súlyos környezet- és egészségkárosító módon bontják szét. Továbbá fontos megjegyeznünk, hogy az. eszközök előállítása és használata még nagyobb teher a bolygónak: a nyersanyagok kibányászása, az összeszerelés, a szállítás, a csomagolás mind jelentős környezetterheléssel jár.

Szerencsére bolygónk fenntarthatósága érdekében egyre több kezdeményezés indult el, mind a túlfogyasztás, mind a tervezett elavulás ellen, tudatosító kampányokkal, filmekkel igyekeznek már a fiatal nemzedék figyelmét felhívni a kedvezőtlen tendenciákra. Csomagolás mentes boltok, újra hasznosításra ösztönző videók, civil szervezetek társadalmi kampányai nem csupán riogatnak, hanem aktív, cselekvő, megvalósítható gyakorlattal igyekeznek hozzájárulni az emberiség közös jövőjéhez és céljához, a bolygónk fenntarthatóságához. Cselekedjünk ma! Találjunk más elfoglaltságot, lehetőséget a fekete pénteken, ezzel is megtéve az első olyan lépést mely egy tudatosabb fogyasztás felé vihet mindenkit. Hiszen. minden út az első lépéssel kezdődik!

 

Szöveg: Balatoni Monika

Kép: Pexels